Header Ads

Bayley: Stephanie McMahon az álomellenfelem




Bayley csupán augusztusban debütált a fő rosteren, de rövid idő alatt közönségkedvenccé nőtte ki magát. Az NBC Sports a WrestleManián esedékes címvédése előtt kérdezte Ms. Hug Life-ot az NXT-ben töltött extra hónapjairól, The Rockkal való találkozásáról, és arról, hogy ki lenne az álomellenfele. Az interjút ezúttal is a Szorító Podcast műsorvezetője, a Doktor szállítja nektek magyar nyelven.

- Amikor a Four Horsewomen másik három tagját (Beckyt, Charlotte-ot és Sashát, a szerk.) felhívták a fő rosterre, te nem tarthattál velük. Most hogyan látod, szükséged volt arra, hogy egy ideig még az NXT farmrendszerében maradj?
- Utólag visszatekintve egyértelmű, hogy igen. Pedig akkoriban úgy álltam hozzá, hogy "És velem mi lesz? Már készen állok!" Ugyanazt akartam csinálni, amit ők. De most már azt gondolom, hogy ez volt a legfontosabb év a pályafutásomban. Valójában nem álltam készen. Az NXT-ben eltöltött éveim alatt túlságosan is függtem tőlük. Ha bármi baj volt, mindig számíthattam a segítségükre, de abban az egy évben magamra voltam utalva.

Az egész női mezőnyt a hátamon kellett cipelnem, mindenki hozzám fordult tanácsért. Ha valami elromlott, az az én hibám volt. Vezéregyéniséggé kellett válnom ahhoz, hogy felépíthessem az önbizalmamat. Ha valamikor a jövőben a női öltöző vezére leszek a fő rosteren, már tudom, hogy képes vagyok megbirkózni a feladattal. Olyan lányokkal dolgozhattam, akik korábban még sosem léptek ringbe, és velem tették meg az első lépéseiket. Meg persze harcedzett veteránokkal is, mint Asuka.

Pályafutásom legfontosabb éve volt, és minden pillanatát élveztem.

- Immár hét hónapja turnézol a fő rosterrel. Sikerült alkalmazkodnod ehhez az életformához, vagy ez még folyamatban van?
- Egy kicsit mindkettő. Az öltözőhöz és a szerepléshez könnyű volt alkalmazkodni, mert Triple H és az edzők már az NXT-ben felkészítettek minket arra, hogy mire számíthatunk. Erre való a Performance Center, a promo-tanfolyamoktól kezdve, a ringben töltött órákon át, egészen a meccseink kielemzéséig.

Ennél sokkal nehezebb megszokni az utazást, és azt, hogy nem láthatom minden este a kutyámat. (nevet) Szerintem ehhez soha nem fogok hozzászokni, de megéri az erőfeszítést.

Szerencsére a RAW és a Smackdown már külön működnek. El sem tudom képzelni, milyen lehetett heti két tévéfelvételen részt venni.

- Mi a legelső szó, ami eszedbe jut, ha a RAW női bajnoki öv megnyerésére gondolsz?
- Te jó ég... az, hogy hihetetlen. Nem számítottam rá, hogy minden ilyen gyorsan történik majd.

- Egész életedben rajongó voltál, és biztos, hogy sokszor elképzelted ezt a pillanatot. Mi járt a fejedben, amikor ott álltál a ringben, válladon az övvel, több ezer ember szeme láttára?
- Azt kívántam, bár ott lett volna a családom. Ez volt a legelső gondolatom. Amikor címmeccsem van, anyukám mindig megkérdezi tőlem, hogy ott kell-e lennie. Valamennyi NXT-s bajnoki mérkőzésemre eljött, mert sosem tudta biztosan, hogy ez lesz-e a nagy nap. Tudtam, hogy dühös lesz rám, amiért nem láthatta ezt a helyszínen. De mind ott ültek a tévé előtt.

Ott voltam a Cow Palace-ban, amikor Eddie Guerrero megnyerte a világbajnoki címet. Úgy éreztem, mintha ismerném őt, és együtt örültem vele. Emlékszem, hogy a rajongók közé vetette magát, és mindenki olyan boldog volt! Én is így tettem, és közben végig ez a pillanat táncolt a szemeim előtt. Annyira különös érzés volt! A közönség segített különlegessé tenni ezt az estét, ha már a családom nem lehetett ott. Tényleg csodálatos volt.

- Kaptál valami jótanácsot The Rocktól, amikor találkoztál vele?
- Azt mondta, hogy nézi a meccseimet, és ha én lettem a bajnok, akkor biztos, hogy valamit jól csinálok. Bízom benne, hogy tényleg így van. Nem akartam rabolni az idejét, de azt mondta, hogy tetszik neki, amit mutatok a ringben. Remélem, nem csak kedveskedni akart velem.

- Az elmúlt hetekben több közös jeleneted is volt Stephanie McMahon-nel, és ő egy olyan karaktert játszik, akin ritkán kerekednek felül a babyface-ek. Eszedbe jutott már, hogy a Bayley-Steph ellentét akár olyan is lehet, mint a Stone Cold Steve Austin kontra Vince McMahon?
- Sokszor. Már kislánykoromban is. (nevet) Amikor Litával birkózott, az járt a fejemben, hogy egy napon én is meccselni szeretnék Stephanie-val. Ha őszinte akarok lenni, ez az egyik álommeccsem.

Ha még tovább mennénk, és olyan lenne, mint Austin és Vince viszálya, azt nagyon élvezném, de azt hiszem, hogy ez egyelőre túl nagy kérés lenne.

- Mekkora nyomást helyezel saját magadra, most, hogy bajnokként mész a WrestleManiára?
- Nagyon sokat. Talán túlságosan is. Ahogy közeledünk a gálához, egyre jobban szétstresszelem magam. Olyan dolgok járnak a fejemben, hogy most napi háromszor kellene edzeni mennem, de közben az összes többi feladatomat is el akarom végezni, hogy elégedettek legyenek velem. Most még fogalmam sincs róla, hogyan kell felkészülni egy Maniára, ezért mindent megcsinálok, ami az eszembe jut, és lehet, hogy ez már túl sok.

Azt hiszem, hogy ha eljutunk végre Orlandóba, és lesz időm megemészteni, ami történik, és értékelni azt, hogy eljutottam ide, akkor egy kicsit megnyugszom majd. De addig inkább csinálok többet, mint kevesebbet.

Az interjút Scott Dargis készítette az NBC Sports számára. Megjelenés: 2017. március 23.

A magyar szerzőről: a Doktor veterán wrestling-szakértő és publicista, az Eurosport és a Viasat 6 korábbi munkatársa, valamint a Hungarian Championship Wrestling porondmestere, kommentátora és a Szorító Podcast alapító-műsorvezetője.





2 megjegyzés:

  1. Érdekesek ezek a cikkek. Rendszeresen fognak lenni?

    VálaszTörlés
  2. Én bárkit eltudok képzelni Raw női bajnoknak,de az nem Bayley..

    VálaszTörlés

Üzemeltető: Blogger.